Budapestről valameddig Ázsiába

2016. június 20. 05:03 - Powerpill

13. nap - Helsinki

Helsinki - 2016.06.19

Aki kitalálta a selfie botot, remélem a pokol legmélyebb bugyraiban ég el! Helsinki elég nagy város, ráadásul az idő is szar, így álldogálni, várni, hogy egy busznyi kínai lefotózza magát az idióta botra erősítet telefonjával, aztán rögtön átadva helyét egy újabb busznyi kínainak, megmondom, őszintén, kurva idegesítő. Én csak egy fotót akarok az adott dologról, de erre 20 percet várni nem éri meg, így továbbállok, a helyzet reménytelennek tűnik. Sosem értettem, minek minden egyes képen rajta lennie az embernek is, amit készít egy nevezetességről. Régen legalább megkértek mást, hogy csináljon róluk képet, és el lehetett őket küldeni a vasporos picsába, azonban ma a selfie botok korában már arra kell vigyázni, ki ne verjék az ember szemét egy ilyen alkalmatossággal. Ennyit a másra rendelt kurvaanyázásból.

Nagyon tetszett Helsinki. Először az a benyomásom volt, mint az össze Skandináv városról, amiben eddig jártam. Szépnek szép, de lélektelen. A finn főváros is nehezen adja meg magát először, de amint az ember jobban belemélyed, látja, hogy ez azért más, mint a svéd és norvég társai. A balti városok nekem azért emberközelibbek voltak, hisz mint írtam, Helsinki nagy és modern. Én megintcsak a „gyalog ismerszik meg a város” elvét követtem, így délelőtt belevetettem magam a sétába, és 6-7 órán keresztül megállás nélkül űztem azt.

Mivel az eső nem esett ma, csak iszonyat hideg volt, úgy döntöttem, kimegyek Suomalinnen szigetre, ami kb 10 perc komppal a városközponttól. Ez egy régi svéd védelmi erőd rendszer a tengeren, ami mára az Unesco örökség részét képezi. Valamikor a 18. században építették, és egészen a 70-es évekig használatban volt, mára a barakkokat átalakították lakóházakká, és kb 800 ember él itt. Kötelező látványosság, ha valaki a városba jön.

Egy világháborús tengeralattjáró kiállítva a szigeten

Ezután még egy kis gyaloglás jött a városban, utána vissza a helyre, ahol lakom. Itt sikerült egy hosszabb beszélgetésbe belemennem a brit fél-csöves haverommal, aminek az lett a vége, hogy megnéztük egy közeli krimóban az esti meccset, így alvásból ma este sem jut sok, hisz 4:30-kor kelni kell, mert…

 

…holnap irány Oroszország és Szentpétervár!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://foldonvizen.blog.hu/api/trackback/id/tr768823972

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Budapestről valameddig Ázsiába