Kaunas - 2016.06.11
Vilniusi szállásomra reggel 4 körül beesett, valószínűleg valami elhajlásról valami nagyon bebaszott arc. Sok nem kellett, sikerült olyan hangorkánt rittyentenie a szobába, hogy a további alvás sem a 3 ukrán szobatársam, sem nekem nem volt lehetséges. Nem csak horkolt emberünk, hanem sípolt, fütyült, nyögött, és Alien hangokon vinnyogott. Az ukránok rázták, a végén már a fejét csapkodták de a faszi annyira lent volt alfában, hogy nem lehetett felkelteni. Én próbáltam füldugóval még visszaaludni, de nem nagyon sikerült. Arra a konklúzióra jutottam, hogy kár az időmet tovább pazarolni, elindulok Kaunasba.
Szép napos idő volt, tudtam is aludni a buszon, szóval minden adott volt egy jó kis városnézéshez. Amint megérkeztem, beborult és elkezdett esni, ráadásul marha hideg lett. Írtam a vendéglátómnak, hogy itt vagyok és még találkozzunk amint lehet. 10 óra volt, mire visszaírt, hogy 1-re bejönni a városba. Volt addig 3 órám. Sebaj, bebugyoláltam magam és a táskám és elindultam városnézni.
A főutca, ami mellesleg Európa egyik leghosszabb sétálóutcája
Szerencsére Kaunas nem olyan nagy, mint Vilnius, legalábbis a belváros nem. Helyes kis házak, egy régi vár és templomok, kb ennyi. A főtérenvolt egy kisebb fesztivál, árusokkal, színpaddal, meg mindennel, de szegényekaz időmiatt igencsak ráálltak arra az ominózus szopórollerre. Amikor már nagyon untam az esőt és a szelet, beültem egy kávézóba, ahol a következő másfél órát kibekkeltem.
Végül sikerült találkozni házigazdámmal, Laurával, aki egy nagyon közvetlen, aranyos lány volt. Felmentünk hozzá, sütöttünk-főztünk, aztán én elindultam vissza a városba, hogy megnézzem, amit az esőben nem sikerült.
Eddigre már este 7 volt, de sütött a nap. Szombat este lévén azonban elég sok illuminált állapotban lévő emberrel sikerült összefutni. Kiültem az utcán egy teraszra, kicsit nézni a Wales- Szlovákiát, de erre olyan hatalmas jégeső kerekedett, hogy ilyet már régen láttam. Azonnal kiürült a város, az utak helyett folyók lettek, a főtéren a party meg úgy ért véget, hogy kb otthagytak mindent, úgy rohantak el.
Amint elmúlt az ítéletidő, én is elindultam haza. Ekkor viszont a kocsmákból is elkezdett szivárogni a jónép. Egy fontos kérdésre viszont megkaptam a választ, mégpedig, hogy a szovjetek minek építettek 6 sávos utakat a városok közepén. Hát a szesz miatt! Amikor látod, hogy a talajrészeg fasziknak a négysácos utak már keskenyek lennének, rögtön nyilvánvalóvá válik, hogy az oroszok nem voltak hülyék. Amúgy csak arra nem gondoltak, hogy kanyart sem nagyon kellett volna építeni, mert a buszon egy forma egy enyhébb fordulásnál kiesett a székéből, de ez itt mindennapos lehet, mert senki még csak oda sem nézett. Még van mit tanulnunk Magyaroknak.
Épületek a főtéren
Egy másik régi épület, ami átvészelte a korokat
A vár
Holnap irány Klaipeda.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.