Ha valaki azt hallja, hogy sziklaváros, szinte biztosan Kappadókia jut eszébe, pedig mennyire nem csak ott vannak ilyen helyek! Az örmény bejegyzésben írtam már egy szikalkolostorról (Geghard), meg hogy ilyen Grúziában is található, ráadásul sokkal érdekesebb is. Én David Gareja mellett még kettőben jártam mostanság, de ezek a fővárostól nyugatra vannak, így nem kombinálhatóak.

A fővároshoz közelebbi, és ami összeszervezhető más kirándulásokkal, Uplistsikhe. Ez a sziklaváros Grúzia egyik legrégebbi települése, még jóval a keresztény idők előttről. Goritól nincs messze, taxival simán vállalható pár lariért, de vonattal is megközelíthető Tbilisziből. A vasútállomás nem a látványosság mellett van, hanem a folyó másik oldalán, kb fél óra sétányira a hegytől. Ami miatt mégis érdemes gyalog megközelíteni a helyet, az a romváros a hegy lábainál.

Erről nem sikerült sokat megtudnom, de egy teljesen elhagyatott, turisták által nem látogatott rész. Mindenki rohan fel a sziklavárosba (persze az út is arra vezet, ide csak kerülővel lehet eljutni), ami tényleg sokkal érdekesebb, de ha van időnk, látogassuk meg ezt a falut is.

Ha átkeltünk a folyón levő egyetlen hídon, gyorsan a látogatóközpontnál találjuk magunkat, ahol jegyet kell vennünk (5-6 lari volt, nem emlékszem), meglátogathatunk egy kőkori emlékekből összeállított apró múzeumot és ehetünk egy közepesen jó grúz ebédet. Ha a mozgásban egy kicsit korlátozott az ember, akkor a túra kb itt véget is ér, mert feljutni a sziklavárosba igényel egy kisebb mászást. Van lépcső építve egy pontig, ahonnan lehet fényképezni, de fent a komplexumban már keményen csak sziklákon közlekedünk. Maguk a barlangok mára már teljesen romosak, a mongol hódítás óta nem nagyon foglalkoztak velük, sőt egy földrengés szinte teljesen elpusztította a megmaradt épületeket is, de azért látszik még, hogy mennyire nagy volt ez a város. Az egykori bazilikának mára csak egy-két fala látszik, ottjártunkkor valami restaurálási munkák is zajlottak, így sokat ebből nem láthattunk. Az épületek falai mellőznek minden díszítést, de errefelé nem is volt soha jellemző a csicsa, így ne számítsunk gyönyörű faragványokra, meg freskó-részletekre. Itt a természet az egyedi. Ha kedvünk tartja, felmászhatunk a környékbeli hegyekre, és elveszhetünk hosszabb időre is, amennyiben a sok turistát, aki erre jön kicsit ki akarjuk zárni a világunkból.

Ha Uplistsikhével végeztünk, és mennénk vissza a fővárosba, vagy esetleg kombináljuk a napot Mtskhetával, azért Goriba nézzünk el. Itt található Sztálin szülőháza, a vonat, amivel járta a világot, és egy Sztálin múzeum, ami érdekes lehet azoknak, akiket érdekel a történelemnek ez a része. Természetesen a Grúzok tisztában vannak vele, micsoda tömeggyilkoz volt emberünk, és milyen szenvedést hozott a fél világnak, de ők úgy vannak vele, hogy ő egy grúz volt, aki megváltoztatta a világtörténelem folyását, és sokan nagyon büszkék rá, főleg ebben a városban. Jótanácsom, hogy kerüljük a politizálást az országnak ezen a részén, főleg, mivel az oroszok által megszállt dél-oszét részek innen csak ár kilométerre vannak, így itt kicsit érzékenyen érinti az embereket, ha pl. elkezdjük Putyint dicsérni (ha Tbilisziből Goriba autópályán megyünk, jobb oldalon több helyen fogunk látni végelláthatatlan hosszú utcákat a semmi közepén teljesen ugyanolyan, újépítésű házakkal. Ezek a menekülttáborok, amiket az Oszétiából kiűzött több tízezer grúz család számár épített fel a kormány).

A másik sziklaváros, Vardzia, ami ráadásul a világörökség része is, már kicsit messzebb található Tbiliszitől, de Goriból nem feltétlenül kell visszamennünk a fővárosba, hisz mennek minibuszok Khashuri felé, de találhatunk közvetlen járatot Borjomi vagy Akhaltsikhe városaiba is. Khashuriból már egyszerűbb eljutni Borjomiba, ami egy turistaközpont, csupán fél óra közúton, de én mégis azt javasolnám, hogy Akhaltsikhét jelöljük meg úticélként. Borjomi híres a gyógyvizéről, és rengetegen jártak ide már a szovjet időkben is gyógyulni, meg a természet miatt, de maga a hely nem túlzottan érdekes. Akhaltsikhét viszont mindenféleképpen kombináljuk Vardziával, mert van itt egy gyönyörűen helyreállított vár, pár török emlék, és a környező hegyoldalakban néhány kolostor. Simán el lehet itt tölteni egy napot, főleg, mivel ez lehet egy kiidnulópontja egy jereváni kirándulásnak naponta mennek buszok az örmény fővárosba), vagy ha Törökország felé hagynánk el az országot, a határ innen 20km, és Ani romjai is innen közelíthetőek meg a legjobban.

A régió fő látványossága azonban Vardzia, ami egy, az Uplistsikhénél számomra jóval grandiózusabb sziklaváros. Naponta 2-3 minibusz megy ide Akhaltsikhéből, de talán érdemesebb egy taxis körutat kifizetni 30-35 lariért, mert a minibuszok nagyon bekorlátolnak minket, sőt útközben több várnál, templomnál, vagy sziklakolostornál is megállhatunk (Atskhuri ,Khertvisi ,Tmogvi, Vanis Kvabebi). Vadziára szánjunk rá két órát, ami pont túl sok ahhoz, hogy a visszainduló minibuszt elkapjuk (kb 4-5 óránként járnak), és szezonon kívül az égvilágon semmi kisziolgálóegység nincs nyitva a közelben, így hozzunk magunkkal enni és inni. Nyáron nem lesz gond, mert van itt egy étterem, pár bolt, és gondolom, nem mi leszünk az egyetlen turisták, de a lehetőségek elég limitáltak. Szezonon kívül a hazajutás is nehézkes, amennyiben nem akarunk fél napot várni a buszra, mert taxik nem állnak itt, csak a jegyszedőnek tudjuk maximum elmutogatni, hogy segítsen nekünk, és hívjon egyet. Azonban mindez a kellemetlenség simán megéri azért, amit itt kapunk. Ha felgyalogoltunk a bejárattól a hegyre, onnantól gyakorlatilag végig barangból-barlangba mászkálunk (mint Ellorában, Indiában), rettentő szűk lépcsőkön, és vájatokon át. A kétméteres magasságommal szenvedtem is egy picit, meg volt, hogy a hátam közepét (!) sikerült bevernem a plafonba, de erre készüljünk fel errefelé, ha magasak vagyunk, mert a grúzok sosem voltak valami égimeszelők.

Visszaérve Akhaltsikhébe még elkaphatunk egy délután Tbiliszibe, Kutaisibe, vagy Batumiba induló buszt,  de ha Törökország felé szeretnénk menni, figyeljünk rá, hogy a kétnaponta Karba közlekedő busz, kb fél 3-ra ér ide, amit nem fogunk elkapni, ha minibuszt használunk. Ha Wizzairrel repülünk, és szeretnénk megnézni a Kaukázus sziklavárosait és templomait, a következő útvonalat tudom javasolni:

Kutaisi - Akhaltsikhe (Vardzia) - Jereván (Geghard) – Tbiliszi – David Gareja – Gori (Uplistsikhe) –Kutaisi

Ez hozható egy hét alatt, de ne ez legyen az első grúziai túránk programja, mert a legfőbb látványosságok (Tbiliszi, Mtskheta, stb) nem férnek bele!

Ahol laktam:

3D Hotel

Tamarashvili 27, Akhaltsikhe, Grúzia

4000 Ft volt egy éjszaka szezonon kívül

Ahol jót ettem:

3D Restaurant (?)

Tamarashvili 27, Akhaltsikhe, Grúzia (a hotel alatt)

3500 Ft volt 2 Adjaruli, egy tál húsos étel, egy tál sajttal töltött gombafej, egy nagy leves, egy sör és két deci vodka (ezt ketten nem tudtuk végigenni).