Nyizsnyij Novgorod - 2016.06.28

A kora reggeli indulásokkal csak az a baj, hogy gyakorlatilag átalszom az egész utat a buszon vagy a vonaton. Ez ma sem volt másképp, sokat nem láttam a Vladimir és a Nyizsnyij közötti útból. Mondjuk sokat nem is lehet, viszont megálltunk valami városban, aminek a buszpályaudvara igazi szockó élményt nyújtott. Kb 50 éve nem nyúlhatott hozzá senki, a műanyag székeken valami beazonosíthatatlan kaját áruló emberek csak erősítették ezt a képet.

Megérkezvény Nyizsnyijbe, olyan felhőszakadás volt, hogy alig tudtunk kiszállni a buszból, de természetesen mire magunkra húztuk az esőkabátot, a táskákat is bebugyoláltuk, az egész elállt. Csatornarendszer híjján csak a hatalmas tavak maradta, amik az úttesten összegyűltek, melyeket az autósok szép módszeresen az emberre terítettek. Így sikerült is faszán pocsolyaszagúan megérkeznünk a mai szállást nyújtó emberünkhöz, Mihaelhez, aki az eddigi kedvenc formám.

Rengeteget beszél, nagyon jó angolsággal, és rendszerfelügyelő lévén, szerintem a fél életét a Wikipedia előtt tölti, mert mindenről tud valamit. Még a magyar 56-os forradalomról is tudott rengeteg dolgot, de az orosz szemszögből, ami ugye az ellenforadalmi nézőpont. Mondta, hogy ezt a hülyeséget azért itt kevesen veszik be. Politikáról is sikerült sokat beszélnünk, ami nekem nagyon érdekes volt, mert európából mi csak azt látjuk, hogy egy szar putyinista horda csak az orosz, de ez abszolút nem így van. A fiatalok, akikkel beszéltem eddig egyöntetűen utáják emberünket, ez a srác is azt mondta, hogy ő életében csak pár ilyen fanatikussal találkozott, de mint 60 felett volt. Mondott egy sztorit, amin nagyon jót nevettünk, bár elég szomorú, márpedig, hogy a bátyja el van tiltva minden politikai aktivitástól, mivel egyszer szavaszatszámlálóként feltűnt neki, hogy a körzetében emberek többször szavaznak, és amikor ezt szóvá tette, szépen haza is küldték, másnap meg már el is volt tiltva. Itt volt, hogy "a szavazatok 146%-nak összeszámlálása után Vlagyimirnek 82%-al sikerült nyernie". Ez megtörtént eset, azóta az orosz fiatalok körében szállóige is lett ez a 146%.

Hármasban mentünk el felfedezni a várost, ami bár elég nagy (másfél millióan lakják), sok látnivaló nincs. Az a kevés azért elég jó, főleg, hogy az itteni Kremlből gyönyörű kilátás nyílik a Volgára (ami állítólag mára annyira szennyezett, hogy már hal sem nagyon van benne).

Este megfőztem minden paprikás csirkék nagyanyját, cserébe a szállásért, ami nagyon ízlett a házigazdánknak. Gyorsan elő is került a házi tormavodka, amit itt nagyon sokan főznek. A srác háza körül fű nem is nő csak torma. Haszonnövény az errefele. Megittunk 2 pohárral belőle és azonnal úgy éreztem magam, mint egy húsvéti vacsora közben, elképesztő brutál torma íze volt, sokat nem is lehet belőle szerintem inni (bár az oroszok ezt biztos máshogy gondolják).

Holnap kicsit aludhatunk legalább, mert csak délben indulunk tovább. Irány Kazan.