Irkutszk - 2016.07.10

A mai volt a második olyan nap, amit majdnem teljes egészében a vonaton töltöttünk, egyúttal az utolsó közös vonat utunk volt Oroszországban Lalával. Még felmegyünk holnap a Bajkálhoz pár napra, aztán elbúcsúzunk egy honapra, én meg nyakamba veszem Mongóliát és Tibetet (remélem).

Szóval, a mai nap sem történt semmi érdekes, simán fenn tudtunk maradni az éjszaka és felszállni a vonatra, ami viszont rendesen tel volt. Nagyon sokan voltak rajta, akik már Moszkvától rajta ültek, szóval, közel egy hete értek minden tekintetben a hőségben. Mi egy kislánnyal és az anyukájával osztoztunk a kabinon, szóval elképesztő boldogok voltunk, mert bár a budi melletti volt a kabinunk, de semmilyen szagélményben nem volt részünk. A többi kabin előtt elsétálva azonban lehetett érezni azt a jól megszokott „hetesbusz-szagot”.

Ezen a vonaton volt már büfékocsi, ami kurva szarul nézett ki, így nem is vettük igénybe, inkább én leszálltam az egyik megállóban, és kirohantam egy boltba ellátmányért. Már egy-egy elejtett angol szót is hallottam, szóval érezni lehetett, hogy közeledünk valami turista-látványossághoz. Igazából minden teljesen ugyanolyan volt, mint az eddigi útjaink során, a táj lett talán kissé hegyes-völgyes, meg a falu lett kevesebb. Fura azért abba belegondolni, hogy elindulunk az egyik irányba, és simán előfordulhat, hogy 2000km-en keresztül gyalogolunk az erdőkben és semmiféle civilizációs nyomokkal nem találkozunk (mondjuk ezekhez a hosszú gyaloglásokhoz a medvéknek is lenne pár szava).

Ami még más volt, az hogy az emberek itt már láthatóan fáradtak voltak, kivolt a tökük a vonatozással, így könnyebben szocializálódtak, mint eddig. Hozzánk pl. leült egy ember, aki két órán keresztül mesélt oroszországi kirándulásairól, hogy már mindenhol járt, és soha nem volt, és nem is lesz külföldön, mert itt minden van, ami a világban, és marhaság azért elutazni, hogy lássuk azt, amit Oroszországban is lehet. Én erre nem szóltam semmit, igaza van, itt is biztos van Róma, Angkor Vat és Kyoto. Azért végignéztük az össze családi videóját, és tényleg nagyon szép helyeken jártak, de nem találtam bennük semmi lélegzetelállítót.

Azért jöjjön pár vonatról lőtt kép:

Szépen lassan be is futottunk Irkutszkba, ahol gyakorlatilag a pályaudvarral szemben van a szállásunk, így a városból semmit nem láttunk, de nem is érdekel, mert reggel 6-kor kelés van.

Irány az Olkhon-sziget és a Bajkál!