Ulánbátor - 2016.07.29

Bár a holnapi napot még itt töltöm, érdemi dolgokat már nem fogok csinálni, mivel fel kell töltenem az előző napi bejegyzéseket, amikkel el fog menni egy teljes nap. A gép és az internet sebessége miatt egy bejegyzés minimum 1 óra, és van 9, szóval elleszek vele. A mai napom tehát az utolsó, amikor új dolgokat láttam Mongóliában.

Az új dolgok viszont kb kimerülnek abban, amit a kocsiból lehetett látni menet közben, ami nem sok új, csak füves pusztaság, meg dombok. Sikerült el is aludni út közben, azonban egyszercsak megáll a sofőr, és mondja, hogy szálljunk ki. Azt hittük valami katonai ellenőrzés, vagy rablás van, de kiderült, hogy csak egy lóverseny közeledett felénk. Ez errefelé normális időtöltésnek számít, de mégis jó volt egy ilyet látni így a túra végén. A következő nem túl jó minőségő videót sikerült lőnöm a telefonommal:

Miután megérkeztünk Ulánbátorba, búcsút vettünk egymástól, de megbeszéltük, hogy este még, aki tud, eljön egy búcsúvacsorára. Meg s jelentünk négyen, a brit pár, az ausztrál nő, és én. Sikerült kifognunk egy remek indiai éttermet, ahol tényleg jó a kaja, de még jobbá tette, hogy 9 nap után először nem birkahúst kellett ennünk, és voltak benne fűszerek. A hideg sör is egy nagy élmény volt ennyi idő után.

Így ért véget a mongol kaland, holnap blogírás és talán egy kis shopping.